Close

2017-04-13

Íme, titkot mondok… írta Pál apostol Húsvét ünnepe

Tudjátok-e hogy maga a húsvét csak egyetlen vasárnap?

Mégis három hónap ünnep és szokásköre, hagyományai veszik körbe ezt az egyetlen napot.
· Megelőzi a húsvétra felkészülés ideje, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt negyven napja, valamint a nagyhét: kapujaként a virágvasárnap, zöldízű, harangkergető, oltárfosztó nagycsütörtök, stációkkal teli nagypéntek és nagyszombat – ez vezet a húsvét ünnepéhez,
· majd követi a húsvét második napja, a húsvéthétfő. S ekkor kezdődik a feltámadás napját követő ötven nap, s maga az ún. „húsvéti idő” pedig egészen pünkösdig tart.

Mikor van húsvétvasárnap?
A természet adja a választ, mert a húsvét vándorünnep, a csillagászati tavasz napjához és a teleholdhoz kötődik. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap – ez a katolikus húsvét a 325-ös Niceai zsinat döntése szerint. (Az ortodox máskor van, tavaly egybeeset,, de idén pl. majd egy hónappal később lesz.)
Húsvét napján a keresztények ünneplik, hogy Jézus Krisztus feltámadott a nagypénteki kereszthalálát követő harmadik napon, vagyis „átment” a halálból az életbe, egy másik életbe. Jézus az áldozatával megváltotta az embereket, feltámadásával pedig győzedelmeskedett a halál felett.

Ez a keresztény ünnep ráépült az ősi (és pogány) tavaszünnepekre. A termékenység, az újjászületés ünnepe elfogadta a feltámadás ünneplését, de megőrizte az ősi szokásokat, rlgi rítusokat is, hiszen a néphagyomány a teljes húsvéti ünnepkörben máig él. (Elég jó példa erre a virágvasárnapi pálmaünnep és a kiszehajtás egymás mellett élése egész a XX.századig, a locsolkodás mágikus szokása, a pünkösdi ünnepek..)

Húsvét hagyományai és szimbólumai ezért kettősek: a termékenység és az áldozat is jelen van köztük.

Az ünnep jelképe a bárány. Az ártatlanságot, a bűntelenséget jelképezi, miközben az áldozati jelleget is megtestesíti. A világfa ábrázolásokon a kereszt tövében, Krisztus mellett ott áll a bárány. Nagyon ismert bibliai párhuzam Szent Páltól a zsidó pészachi bárány áldozat és Krisztus áldozata között – innen eredeztethető Jézus Krisztust Isten ártatlan és tiszta bárányának tekintő szimbólum: az áldozati bárány, aki halálával az egész emberiséget megváltotta a bűntől. (A „bűnbak” élő zsidó szokás volt a krisztusi időkben!)
Megjegyzem, a hellén legendában szereplő mítikus aranygyapjú megítélése is pozitív, mert ugyancsak a termékenységet szimbolizálta.

A húsvéti tojások a termékenységet, az élet, a természet újjászületését jelképezték. Ajándékozási szokása is a feltámadásra, az élet megújhodására, ennek népi varázslatára utal. Nem is gyerekszokás volt, az érett legények kapták az eladó lányoktól a Galgamentén. A tojások színezése későbbi, van olyan elmélet, hogy a pirosra festett tojások Krisztus vérét szimbolizálják. Későbbi szokás az írókázás is, a viasszal való tojásmintázás, az „írott tojások” készítése. Olvastam valahol, hogy Magyarországon a legrégebbi hímes tojást (na jó, töredékeit) egy avarközi temetőben találták a régészek. Ie. 3000 előtt már a perzsák is használtak színezett tojásokat a tavasz megünneplésére, és a tojások akkor is a Nap ébredését, a természet újjászületését jelképezték. A tojásfestés szokását a Közel-Keletről visszatérő keresztes lovagok terjesztették el Európában.
A keresztények közül a macedónok voltak az elsők, akik festett tojásokkal ünnepelték a húsvétot, és Görögországban máig nagyon nagy hagyománya van ennek. Még a tojáskoccintás hagyománya is élően fennmaradt!

A tojásoknál későbbi jelkép, a húsvéti nyuszi is a termékenységet szimbolizálja, ezért lett a bárányon kívül a nyúl a húsvét állata, még XVII.századi protestáns Európában kapcsolták össze., és két évszázad alatt elterjedt a világon az a szokás, hogy a nyúl hozza a húsvéti tojást, amit egy előre elkészített fészekbe rejt. Egy icipici alapja van, mert a középkori szántóföldön elég gyakori bíbic a mezei nyúl vackához hasonló fészket épít a földön, és ha valamelyik nyúl valamilyen okból elhagyja a vackát, előfordul, hogy a bíbic oda rakja le a tojásait.
A nyúl szapora, ugyanakkor a védtelenség jelképe is (a Szűz Mária előtt kuporgó fehér nyúl azt jelképezte, hogy az „állati” ösztönök felett győzött az erkölcs), és komoly becsülete is volt az egyik vízözönnel kapcsolatos népi legenda miatt, mert aszerint a nyúl mentette meg az életet, amikor Noé bárkája léket kapott, ugyanis a nyúl a nyílást betömte a farkával, ezáltal minden állat megmenekült.

A húsvéti ételszentelés a 10. század óta vált szokássá. A szentelt húsvéti ételek maradékainak az egyszerű emberek varázserőt tulajdonítottak. A kalács morzsáit az udvari állatoknak adták, a disznóknak, hogy hízzanak, a tyúkoknak, hogy tojjanak.
A sonkával főzött finom tojás családi evése (a karácsonyi almához hasonlatosan) szintén mágikus volt, azt tartották, aki elkerülne, annak jusson eszébe, kivel ette a húsvéti tojást, és az emlék vezesse haza.

Pál apostol korinthosiakhoz írott levelének 50.versében írta le: Titkot mondok: a feltámadás titkát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.